Ha Piroska napján fagy, 40 napig el nem hagy – szól a népi megfigyelés, amely ezúttal legalább részben működni fog. A csütörtöki hidegfrontot követően ugyanis hidegebb levegő áramlik fölénk.

A várható európai hőmérsékleti és csapadék anomáliát bemutató térképek a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja (ECMWF) valószínűségi előrejelzései alapján készülnek, és négy hétre előre szemléltetik – heti bontásban, heti átlagértékekkel – a 20 éves modellklímától vett várható eltéréseket.

Éjszaka elvonul a hidegfront, kedden már jellemzően napos lesz az idő, de lesznek kivételek, hiszen az északkeleti országrészben rétegfelhőzet képződhet, így ott több lesz a felhő.

Estétől egyre nagyobb területen erőre kap a szél, hétfőn nagy területen számíthatunk viharos lökésekre! A szél hatására feloszlik a köd, illetve a rétegfelhőzet! A videó végén lévő Tonga-szigetekről készült fotó még a kitörés előtt készült, azóta másképp néz ki a vulkán!

Vasárnapra erősödik a ködhajlam, majd a hétfőre érkező szél kitisztítja a levegőt. Jelentős csapadék nincs a láthatáron.

A nyugati anticiklon peremén több front is érint minket, de nagy csapadékot nem fognak hozni. A napsütés és a rétegfelhőzet csatája jellemezheti a hétvége időjárását.

Anticiklon peremén előbb egy meleg-, majd egy hidegfront vonul át a Kárpát-medencén. A magasban zajló melegedés a szélcsendes tájakon erősíti a ködhajlamot, és a tartósan megmaradó (zúzmarás) ködnek is komoly esélye van. A szelesebb Dunántúlon és a középső megyékben viszont több fokkal melegebb lesz pénteken, mint az előző napon.

A 2021-es év időjárása sok szempontból nem kedvezett a mezőgazdaság számára. A tél második felét nagy hőmérsékleti ingások jellemezték, hamar beindult a vegetáció, ugyanakkor márciusban és áprilisban is jelentős fagyok okoztak súlyos károkat elsősorban a gyümölcsösökben, de többfelé a repcében is. A csapadék eloszlása sem volt egyenletes az első hónapokban. Január végétől az Alföldön több hétre belvizes területek alakultak ki, ami néhol az őszi vetésekben is kárt tett, ugyanakkor március végére már kritikusan szárazzá vált a talajok felszín közeli része, és a tavaszi gabonák vetését száraz, poros talajba kezdték. A kapás növények vetése a hideg miatt késett, és korai fejlődésükben is a meleg hiánya okozott elmaradást. Június első felében volt egy rövid időszak, amikor a talajban is megfelelő nedvesség állt rendelkezésre a fejlődésükhöz, és még a nagy forróság sem tett kárt. Később a nyári szárazság végül az átlagosnál alacsonyabb hozamokat eredményezett napraforgóból és kukoricából. Az őszi csapadék is elmaradt az átlagtól, de amikor már nagy szükség volt rá, akkor esett, így az őszi vetések végül jó állapotban, megerősödve néztek a tél elé.

A múlt hét második felében a megelőző időszakhoz képest drasztikusan lehűlt az idő, ez a lehűlés azonban még így is az ilyenkor megszokottnál csak 1-2 fokkal alacsonyabb hőmérsékleteket eredményezett. Növényvédelmi szempontból mindenképpen jól jött a hideg, nehezíti a kártevők áttelelését, ugyanakkor nem alakultak ki olyan fagyok, amik károsítanák az ismét mély nyugalmi állapotba került vegetációt. A legnagyobb lehűlések a hóval borított keleti országrészben voltak jellemzőek, ahol pedig összefüggő hótakaró védi áttelelő szántóföldi növényeinket. A folytatásban lassan enyhül az idő, számottevő csapadékra azonban nem számíthatunk.

A szezon leghidegebb éjszakája előtt állunk, országszerte fagyni fog, de a hófödte tájakon akár nagyobb területen -15 fok alá hűlhet le a levegő.